Abaújvár község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Kistérség: Abaúj–Hegyközi kistérség
Lakosság: 330 fő
Terület: 7.32 km²
Népsűrűség: 45,08 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 46

Története

A környék a honfoglalás korában az Aba nemzetségé volt. A település feltehetőleg a 11. században keletkezett – első említése 1046-ból származik –, bár földvár már hamarabb is állhatott itt. A régészeti feltárás szerint a fa-föld építésű vár sánca egy, a római császárok korában (1.-4. század) itt állt település maradványaira épült. A 14. századi krónikás hagyomány szerint a várat Aba Sámuel építtette, ez az adat egybevág a régészeti feltárások eredményével is. A vár neve, Újvár a közeli Abaújszina melletti egykori Óvár nevű földvártól való megkülönböztetésre szolgált. Az impozáns méretű, 3.9 hektár területű vár valószínűleg viszonylag rövid idő, három, három és fél év alatt felépült. A fal alapszélessége huszonhárom méter volt, eredeti magasságát hét méterre becsülhetjük a belső oldalon, kívül pedig mintegy 15 méter magasra emelkedett a Hernád szintje fölé. A fal a külső oldalon meredeken emelkedett, itt a faszerkezetet vastag sárréteggel tapasztották be, hogy megakadályozzák a felgyújtását. Befelé viszont lépcsőzetesen lejtett, ez megkönnyítette a védők feljutását a sánc tetejére. A vár egyetlen kapuja kelet felől, a mai falu irányából nyílott. Innen egy mostanra már erősen feltöltődött árok is védte.

Valószínűsíthetően Aba Sámuel, aki István király sógora volt, az Aba nemzetség Hernád menti és mátraaljai birtokaiból szervezett egy megyét valamikor a 11. század első felében. Az itteni központjáról Újvár nevet kapó vármegye területe a későbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területét foglalhatta magában.

1046-ban az Orseoló Péter királlyal elégedetlen magyar urak által hazahívott két száműzött Árpád-házi herceg, András és Levente e várban találkozott a lázadó Vatával és társaival, akik itt ismerték el királyuknak Andrást. András innen indult el Székesfehérvár felé seregeivel, ahol rövidesen királlyá koronázták.

A középkorban errefelé haladt a Lengyelország felé vezető fontos kereskedelmi útvonal, és itt pihentek meg a menekülésük után hazatérő Árpád-házi hercegek, a későbbi I. Géza és I. László királyok.

1106-ban egy másik Árpád-házi herceg, a bátyja ellen lázadó Álmos foglalta el a várat Lengyelországból kapott katonai segítséggel. Könyves Kálmán ostrom alá vette Újvárat, mire a megrettent Álmos herceg megadta magát a királynak. A vár a 13. század közepén Észak- és Kelet-Magyarország legerősebb várának számított, a megmaradt okiratok szerint a tatároknak nem sikerült bevenniük 1241-42-ben. Újvár, amelyet éppen ettől az időtől kezdtek mind gyakrabban Abaújvárnak nevezni, a sok más Árpád kori ispáni székhellyel ellentétben a tatárjárás után még hosszú ideig megőrizte vezető szerepét. Nem sokkal a tatárjárás után, 1251-ben IV. Béla király személyesen intézkedett védelméről, valószínűleg ekkor kőfalat is építettek a fa-föld sáncok tetejére.

Az itt szolgáló ispánok egyben a királyi udvar főtisztviselői (nádor, udvarbíró, főlovászmester) is voltak. Károly Róbert 1312-ben az Abaúj megyei Rozgonynál aratta első jelentősebb sikerét az ellene lázadó tartományurak felett. Ezt követően megfosztotta itteni hatalmas birtokaitól az Aba nemzetségbe tartozó Amadé nádor családját, és itáliai eredetű hívére, Drugeth Fülöpre bízta a vidék kormányzását.

A település és a vár a 14. század végére vesztette el megyeszékhely szerepét, a Perényi család birtokába került. A Perényi család több alkalommal is királyi engedélyt kapott a vár megerősítésére, azonban feltehetően nem érte volna meg a hatalmas területű várat korszerűsíteni, helyette Nagyidán építtettek maguknak új főúri központot, kisebb, korszerűbb új várat.

Karbantartás híján a sáncok faszerkezete romlásnak indult, a kőfal köveit pedig a falubeli építkezésekhez használták fel. Noha a sáncok napjainkban is állnak, az ide látogatónak nem jelent maradandó élményt látványuk, mert a falu teljesen körbenőtte az egykori falakat, és egyébként sem esik jó rálátás a fákkal, bokrokkal benőtt egykori várfalra.

Abaúj vármegye innen kapta a nevét. A trianoni békeszerződés után a falu az ország peremére került, így még többet veszített jelentőségéből.

Látnivalók

Református templom

XIV. században épült, egyhajós, végén félkörös, gótikus szentéllyel végződő. Állagmegóvás céljából a századok során támpillérekkel vették körbe, összesen tizenöttel, mint később kiderült ezek nemhogy javítanak, hanem rontanak a templom állapotán. 1912-ben egy felújítás során kerültek elő a falfestmények. 1966-ban az egész északi falat borító falfestményre találtak rá. 1866-ban neogótikus stílusban nyolcszögletű tornyot építettek hozzá, amely olyan jól sikerült, hogy még a szakavatott szemet is megtévesztheti.

A kastély a 30-as években Csáky kastély, majd Ferdinándy-kastély

A Csáky-kastély építtetője Csáky János volt a XVIII. században. De már jóval korábban is említenek egy fáből készült kastélyt, amely a XVI-XVII. században épült[1]

Csáky Ferenc tulajdonrésze 1682-84 években: Nemesi curia fából, elhagyatva. A curiához szántók, ezek kapacitása; rétek hozadéka. Malom, kölyü is. Makkos erdő ezer disznóra. Termés után kilenced, sertések után tized. Szolgáltatás: 1 icce mogyoró. [2]

Nemesi kúria allódiummal - Szántók, befogadóképességük - Rétek, szénahozamuk - Makkos erdő, hízlalható disznók - Malom hely, egykor 3 kőre forgó malom.[3]

Nemesi curia fundusa a majorsági házzal 50 Ft. Szántói 30 kassai köböl elvetésére elegendők. Rétjei 16 szekér szénát hoznak. Két szőlő in promontorio Felke Bánya. Makkos erdeje 1000 disznó makkoltatására elegendő; a fele a fiscust illeti. Háromkerekű malma volt a kölyüvel együtt; Csáky Ferencet illette; teljesen elpusztult. 13 féltelkes jobbágy, á 75 Ft. 14 féltelek puszta, á 37,50.[4]

A kastély a XX. század elején került Ferdinandy Gyula tulajdonába. Földszintes, hét tengelyes, keleti szárnya emeletes volt. Több szervezet üzemeltette az épületeket (TSZ, községi tanács stb.), 1955-ben renoválták. Az 1960-as évek után pusztult el. [5]

További nevezetességek A világháborús emlékmű

A 2 világháborúban elhunyt hősi halottak emlékműve, amit 1958-ban emelt "a falu dolgozó népe". Az I. világháborúban 13, a II. világháborúban pedig 23 falubeli esett el. Egy abaújvárit pedig az I. világháború után vitézzé avattak.

Említést érdemelnek azok, a "látnivalók" is, amik már nincsenek. Ilyen például a malom, ami több évszázadon keresztül a faluhoz tartozott, a XX. század elején bontották el.

A zsinagóga (tulajdonképpen egy imaház), ami már 1851-ben létezett, maradványait szintén a XX. században bontották el. (A falu határában van a zsidó temető). Valamint a várnál találhatók az egykori esperesi székhely alapjai.

Nevezetes lakói

Ferdinandy Gyula rövid ideig igazságügyminiszter majd belügyminiszter az 1920-as években. 1917-ben vásárolt Abaújváron egy 50 holdas birtokot és családjával itt telepedett le.

Érdekességek

Franco Nero 2007. június 12-től július 28-ig Abaújváron és a környező településeken forgatta legújabb filmjét, a Mário, a varázslót.

Környező települések

Kéked (3 km), Pányok (4 km), Zsujta (8 km)

Legközelebbi város: Gönc (12 km)

Jegyzetek

^ 1957-ből származó bizottsági jegyzőkönyv [[1]]

^ UC 38: 41 1682–1684. 163 oldal latin, egyszerű másolat. "Conscriptio" Összeírás: subditusok név szerint, állataik, úrbéres szolgáltatásaik, kúria és postfunduáliák, erdő. [[2]]

^ UC 39: 25 Ujvár, 1686. július 15./9 old. latin, egyszerű másolat/„Conscriptio et Aestimatio”/Összeírás és becslés: lerombolt regéci vár, puszta ház, kúria Tályán, szőlők, telkek, allódiális javak.

^ UC 49: 31/1686. /61 old. latin, egyszerű másolat./"Conscriptio et aestimatio" (Összeírás: subditusok száma, kúria és tartozékai, malom.)

^ [[3]]

Következő községek

További községek